A híres, hagyományos francia szakácsmûvészet napjaink európai konyhájának, kialakulását nagyban befolyásolta. Térjünk be egy nagy szállodába a világ bármely táján, a nemzeti specialitások mellett biztos, hogy az étlapok franciás ételeket is kínálnak. A gasztronómia nyelve a francia lett. A francia konyha az olaszoktól vette át a lényegében római korra visszavezethetõ sütési-fõzési módszereket.

A legenda szerint egy orvos lánya a középkorban Itáliából magával vitt néhány olasz szakácsot Franciaországba, akik a francia konyha atyjainak tekinthetõk. Ahhoz, hogy a francia konyha ilyen magas színvonalra fejlõdött, hozzájárult a francia uralkodók, küllönösen a Buorbonok életmódja és természetesen a kedvezõ természeti adottságok, az alapanyagok bõséges választéka is.

Fûszereket mértékkel használnak, kedvelik a friss "füveket", így a kakukkfûvet, tárkonyt, turbolyát, bazsalikomot és petrezselyemzöldet. Gyakori a babérlevél használata, ötletesen fûszereznek fahéjjel, szegfüszeggel, sáfránnyal, szerecsendióval, gyömbérrel, köménnyel. Természetesen használják acurry-t, chili-t és van egy népszerû fûszerkeverékük, amely négy komponensbõl áll: szerecsendió, szegfûbors, gyömbér, feketebors. Viszonylag sok borsot használnak, ugyancsak kedveli a francia konyha a különféle hagymákat. Fûszerpaprikát ritkán és keveset használnak. Fontos megemlíteni a híres francia mustárokat is, melyek a különféle mártások, dresszingek, de némely húsételeknek is elmaradhatatlan tartozékai.

Sokféle levest készít a francia konyha: az egyszerû zöldségleveseket, püré-, krém- és gyümölcsleveseket, a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. Legismertebb a marseillesi Bouillabaise vagy a homárleves, a francia hagymaleves, a fokhagymaleves, a kagylóleves és még sorolhatnánk.

Az étkezésben fontos szerepet játszanak az elõételek. Elõételként fogyasztanak salátákat, zöldség-, gyümölcsételeket, hideg halakat, húsokat, pástétomokat, de a meleg elõételek választéka is bõséges. Külön szólni kell a vegyes ízelítõkrõl, az egyik legkedveltebb elõételrõl. Egy háztartásban is gyorsan összeállítható, néhány szelet friss paradicsom, uborka, zöld salátalevél egy szelet sonka, szardínia, füstölt hal és kész a vegyes ízelítõ. Az éttermekben természetesen drágább alapanyagokból készítik. Így pl. különfélepástétomok, füstölt lazac, rák, kaviár, spárga, articsóka, stb. Nincsen szabály arra, hogy mi adható a vegyes ízelítõbe, lényeg, hogy laktató ételek ne szerepeljenek benne.

A húson elsõsorban a marhahúst értik, de a piacokon és a vendéglõk étlapján található borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok. Sertést viszonylag kevesen fogyasztanak. Kedveltek az egybesült vagy a szeletben, roston sült húsok, elsõsorban a bélszín hátszín, ürügerinc vagy ürüborda, tehát a jobb minõségû húsok. Ezeket angolosan sütik, úgy, hogy a hús közepe többé-kevésbé véres.

Kedveltek a halak, a rákok, a kagylók, elsõsorban az osztriga, vannak külön osztrigabárok is. Keresett étel a csiga, ami az élelmiszerboltokban betöltve, konyhakészen is kapható. A zöldségeket elõfõzve vajban párolják készre, vagy fõzik és barnavajat tesznek rá tálaláskor. A húsok után szívesen fogyasztják a fõzelékféléket mint önálló fogást. Nagy gonddal készítik és hozzáértéssel alkalmazzák a hús, hal, zöldség stb. ételekhez a megfelelõ mártásokat. Nincs még egy konyha, amelyik annyiféle hideg és meleg mártást készítene, mint a francia. Arra is ügyelnek, hogy a különféle húsokat az eredeti pecsenyével tálalják.

Becslések szerint a franciák háromszázféle sajtot készítenek. Csak a legismertebbekbõl néhány: az ementáli, eidami, trapista, groji, a penészhéjú lágy sajtok a rokfort, brie, camembert stb., a fûszeres lágy krémsajtok a gurné, boursin.

Köztudott, hogy a franciák nagy borfogyasztó nép, leggyakoribb ital a könnyû vörösbor. Tájegységenként azonban ez is változik, Elszászban pl. a sörfogyasztás már-már vetekszik a borral, Bretagna-ban és Normandiában kedvelt az almabor, a cidre, de az étkezésekhez mindig nagyon gondosan választják ki a megfelelõ borokat.

Néhány híres francia bor a borvidék megjelölésével, a teljesség igénye nélkül: Bourgogne vidékérõl fehér és vörösborok valamint rozéborok egyaránt kikerülnek: Chablis, Beuajoalis, Cote de Beaune stb. Bordeaux vidékére a vörös és fehérborok jellemzõek: Medoc, Saint Emillion, Sautemes, Graves stb. Elszászban túlnyomórészt fehérborok teremnek: Sylvaner, Gewurtztraminer, Muscat stb. A Loire mentén a fehér és rozéborok: Nivernais, Anjou, Perry stb.

A francia gasztronómia sikeréhez hozzájárultak a jóminõségû francia pezsgõk, a konyak, a gyümölcspálinkák pl. a calvados/almapálinka/, az armagnac /szõlõpárlat/ stb.

 

Oldal: A francia konyha
Szandruu gasztro - © 2008 - 2024 - szandruugasztro.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat